A hivatalos COVID19 halottszám adatok alapján szinte semmilyen különbség nincs a jól átoltott és a kevésbé oltott északi földtekés országok adatainak júniusi alakulása között:
A COVID19 halálozási adatok adatok alapján Magyarország nem tett szert a korai oltásokkal semmilyen halálozási mutatókban kimutatható előnyre a többiekhez képest.
Az oltási grafikonon látható, hogy körülbelül egy hónappal előztük meg az átoltásban a többi európai országot (nem az összes északi féltekéset):
Ha nem összehasonlításban nézzük és nem az országok közötti versenyként értelmezzük az egészet,, akkor nyilván számított a korai oltás, mert feltehetően anélkül valószínűleg még néhány hete is a legrosszabb vagy a második legrosszabb európai ország lennénk (a hivatalosan lejelentett halálozási adatok alapján).
Az is igaz, hogy Magyarország néhány héttel talán korábban nyithatott a környező országokhoz képest és ebből minden bizonnyal gazdasági haszna származott. A korábbi nyitást viszont a halálozási szintek kevésbé, inkább csak a kórházi ápoltak számának alakulásában bekövetkező pozitív változások indokolhatták. Meg az is indokolhatta, hogy a kormány úgy döntött: "nem érdekel, hogy a többiek nem, mi most már nyitunk és kész. Lesz, ami lesz."
Itt a fenti halálozási grafikon utolsó három hete:
Látható például, hogy Ausztria vagy Spanyolország ténylegesen egy hónappal le voltak maradva hozzánk képest az oltásokban, viszont a hivatalosan lejelentett adatok szerint mindvégig jobb halálozási szintekkel rendelkeztek, mint mi, és ez mind a mai napig, egészen a nyári totális visszaesésig kitartott.
Az adatokon jól látszik, hogy a jelenleg megfigyelhető északi féltekés és magyar COVID19 tendenciákban az igazi hatást a szezonalitás okozta, nem pedig az oltások.
