Úgy tűnik, hogy nem tévedtem korábban, amikor a tavaly őszi és a jelenlegi hullámot úgy vizsgáltam, hogy dátumra pontosan egymásra helyeztem a grafikonokat. Abban viszont tévedtem, hogy az idei hullám rövidebb, gyorsabb lefutású lesz majd. A lélegeztetőgépen lévők számának alakulásából az látszik, hogy a két hullám olyannyira fedésben van, mintha klónozták volna egyiket a másikról:
Forrás: koronavirus.gov.hu
Szerencsére az is látszik, hogy egy héten belül elérkezünk a haranggörbe tetejéhez, hacsak hirtelen nem változnak meg a körülmények negatív irányba (pl. maszkviselési és távolságtartási rendelkezések visszavonása, vagy kórházi ellátás teljes összeomlása), azaz tetőzik a járvány.
Sajnálattal tapasztalom, hogy ismét egyre több újságíró kezdte el összehasonlítgatni a regisztrált fertőzöttek számát, persze úgy, hogy a "regisztrált" szót lefelejtik és csak "fertőzöttekről" beszélnek. Korábban már bemutattam, hogy mennyire értelmetlen ezt az adatot bármire is használni. Magyarországon, ahol az elvégzett tesztek pozitivitási rátája 20% felett van, a regisztrált fertőzöttek száma nagyjából tizedannyi, mint a valós fertőzöttszám, és gyakorlatilag semmi mást nem mutat ez az érték, csak azt, hogy hányat teszteltek aznap.
Vannak viszont a lélegeztetőgépes adatok mellett egyéb, a regisztrált fertőzöttszámnál sokkal megbízhatóbb jellemzői a járványnak.Ilyen például a covid19 halottak száma. A halottak túlnyomó többségét hetekig tartó lélegeztetőgépen fuldoklás után regisztrálják a covid-19 áldozataként, kétséget sem hagyva affelől, hogy vajon melyik betegségnek az áldozata lett az illető.
A covid19 halottak grafikonjainak az összehasonlítása sajnos elég rossz képet mutat:
Forrás: koronavirus.gov.hu
A hullámok időbeli lefutása itt is szinkronban van. Már csak azért is, mert a lélegeztetőgépesek számánál láttuk ezt, és nincs két alternatív valóság. Itt viszont azt látjuk, hogy az idei haranggörbe amplitúdója (maximum magassága) lényegesen nagyobb lesz, mint tavaly.
Tehát miközben ugyanannyian vannak lélegeztetőgépen, az utóbbi hetekben ezek közül sokkal többen halnak meg, mint tavaly.
Mi lehet ennek az oka?
Azt is látjuk, hogy november 8. előtt fordítva volt: kevesebben haltak bele idén, mint tavaly. Elképzelhető, hogy azok, akik végül belehaltak, valamilyen időközben fejlesztett kezelés hatására "tovább bírták", tehát hosszabb ideig voltak a lélegeztetőgépen, mint tavaly. Így viszont a hullám vége felé helyeződik át a halálozások súlypontja, és ez is okozhatja ezt az eltérést. Mindenesetre ez csak spekuláció és a két hullám össz-halottszámát végül a görbék alatti területek adják majd meg, azok összehasonlításából derül majd ki, hogy egyáltalán szó lehetett-e ilyesmiről.
Sajnos a hivatalos adatközlésből ez sem derül ki, bár nyilván vannak arra vonatkozó adatok, hogy az elhunytak hány napos lélegeztetést kaptak a halált megelőzően. Az a legkevesebb, hogy néhány olyan laikus blogger, mint én nem jut hozzá ezekhez az adatokhoz, viszont a helyzet az, hogy a covid19 járványon dolgozó virológus, epidemiológus és biostatisztikus szakértők sem férnek hozzá az információkhoz, így nem tudnak olyan szintű elemzéseket készíteni, amelyekkel talán ezrek életét menthetnék meg.
Végül pedig még egy érdekes jelenség, amihez nem is tudnék megfejtést adni, viszont továbbra is megfigyelhető ,hogy a kórházban ápolt betegek és ezen belül a lélegeztetőgépen kezelt betegek számának aránya tavaly lényegesen alacsonyabb volt mint idén:
Mindazonáltal a két arányszám görbéi folyamatosan közelítenek egymáshoz, amelynek szintén sok oka lehet, de az okok boncolgatását most meghagyom az olvasónak.
Az utolsó 100 komment: