Már hetekkel ezelőtt látszott, hogy a negyedik hullám tetőzése körülbelül ugyanolyan időzítéssel fog végbemenni, mint a második hullámé, tehát, hogy december elejére várható a csúcs. Most már megkockáztathatunk egy olyan kijelentést, hogy ez így is lett:

Korábban a lélegeztetőgépen lévő betegek számát vizsgáltam úgy, mint egy viszonylag jó indikátor, még akkor is, ha tudjuk, hogy ennek a számnak a változása hetekkel elmarad a fertőzés-megbetegedés trendtől, hiszen az emberek csak a kórházbakerülést követően később kerülnek csak lélegeztetőgépre, és a lélegeztetőgépre kerülést követően sokkal később kerülnek le róla (halnak meg vagy gyógyulnak meg).
Sajnos pont ebben az adatközlésben (=a lélegeztetőgépre kötött betegek számában változtattak egyet  az adat jelentésén nagyjából a hullám tetején. November 29-től kezdve már csak az invazív lélegeztetésen lévő betegek számait közölték, ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor az összes lélegeztetőgépre szoruló beteg számát.

Ezt az adatközlési barbárságot (nem tudok erre szebb kifejezést találni) úgy próbáltam a grafikonon orvosolni, hogy megnéztem a váltás időpontjában, hogy nagyjából mekkora az invazív és a nem invazív lélegeztetőgépesek aránya, és később ezt az arányt alkalmaztam korrekciós tényezőként. Akkor az jött kim, hogy nagyjából 29%-kal többen vannak összesen lélegeztetőgépen, mint ahányan invazív lélegeztetést kapnak. A görbe így nagyjából folytonos lett.

A másik hasznos adat a napi halottszám

Ez a görbe még egy kicsit jobban "elcsúszódásban van", mint a lélegeztetőgépen lévők száma, de itt is úgy tűnik, hogy beáll a tetőzés. Ezeknél a görbéknél is kéz a kézben jár a tavalyi (második), és az idei (negyedik) hullám, még ha tudjuk is, hogy a halottak túlnyomórészt a minimum nagykorú oltatlanok közül kerülnek ki, amelyek kevesebb, mint 30%-át képezik a teljes népességnek. Ez csak úgy lehetséges, hogyha a negyedik hullámban uralkodó variáns sokkal gyorsabban terjed (virulensebb), mint az elődjei. Ez utóbit számos kutatás igazolta, tehát azt látjuk, hogy a tavalyi és idei görbék megegyeznek, de azt is tudjuk, hogy idén egy teljesen másik szcenárió vezetett el a látszólagos "a védekezésben semmi sem történt tavaly óta" élményig.

Sajnos egy világméretű összehasonlításban ismét az utóbbi hetek legrosszabbjai között vagyunk, ami a halálozást illeti. Európában (átoltottság ide vagy oda) minden más országnál többen halnak meg nálunk covid19-ben. 

Forrás: https://ourworldindata.org/explorers/coronavirus-data-explorer?time=2021-07-25..latest&facet=none&pickerSort=desc&pickerMetric=total_deaths_per_million

Az előző posztban elemeztem a Magyar Orvosi Kamara által közzétett "oltottság az intenzíveken" adatokat. Ezekből a nem reprezentatív adatokból  többek között az derült ki, hogy a vizsgált intenzíveken (gondolom a közzététel napján) 125 emberből 38 oltott beteg fekszik, ami jó közelítéssel azt jelenti, hogy 10 emberből 3 oltott a mért intenzív osztályokon.

A mérés szerint tehát így érkeznek meg az emberek az intenzívre:

Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a teljes magyar társadalomban 60%-os az átoltottság, ami azt jelenti, hogy

ha az oltások teljesen hatástalanok lennének, akkor minden 10 intenzívre érkező betegből 6 oltott volna:

Tehát 10 betegből átlagosan nem 6, hanem csak feleannyi, azaz 3 oltott érkezik a mérés szerint az intenzívre:

Mindezek alapján nem tévedés ugyan azt állítani, hogy az oltottak és az oltatlanok aránya úgy változik, hogy fajlagosan, az oltatlanok számához viszonyítva feleannyi oltott érkezik, de azt nem néztük meg, hogy konkrétan nem érkezik-e több beteg az egyik esetben, mint a másikban. Mert ha több beteg érkezik az egyik esetben, akkor az azt jelenti, hogy több oltott is érkezik. Azaz még nem adtunk választ arra a kérdésre, ami igazán fontos:

Az Kamara mérési eredménye szerint és a teljes hatástalanság esetén várható összes beérkező oltott ember száma hogyan aránylik egymáshoz?

Meg tudjuk ezt a rendelkezésre álló adatok alapján becsülni? Igen, mert van egy fontos törvényszerűség, amelyet az előző posztban nem alkalmaztam:

Az oltatlan emberek közül ugyanannyi ember érkezik majd az intenzívre teljesen függetlenül attól, hogy az oltás mennyire hatásos, hiszen esetükben ez lényegtelen.  Az előző animációból az is látható, hogy a mért esetben hárommal több oltatlan érkezik meg minden 10 beteggel az intenzívre, azaz, kevesebb tízes csoportra van szükség ahhoz, hogy a teljes hatástalanság összes oltatlanját elérjük.

Nézzük tehát meg mennyivel kevesebb beteg kell, hogy az oltatlanok száma megegyezzen, legyen például 28! Természetesen mindegy, hogy ez mennyi ,mert úgyis arányokat számítunk, csak a szemléltetés kedvéért jó a 28, mert így megtarthatjuk az előzőekben bemutatott tízes csoportosítást is!

Íme:

Az animációból tehát azt láthatjuk, hogy bár a tízes csoportok összehasonlításánál megmarad a 6:3-as arány, viszont ahhoz, hogy elérjük az intenzíven fekvő oltatlanok számának állandóságát, ahhoz már a 42/12 arány adódik, azaz

egy 3,5-szeres szorzó jön ki az intenzívre kerülő oltott emberek számai között. 3,5-szer több oltott magyar ember kerülne intenzívre az oltások teljes hatástalansága esetén, mint ami a mérésekből látszik. Százalékban kifejezve ez azt jelenti, hogy egy teljes oltás hatástalanság esetén intenzívre kerülő oltott embereknek 29%-a kerül csak be, azaz a hatásosság nélkül intenzívre ítélt oltott emberek 71%-a megmenekül az intenzívtől az oltások hatásossága által.

Ennél persze lehet pontosabban is számolni egyébként, de nyilván itt a tízes csoportosítás miatt kerekítésekkel éltem. A számolási módszer is lehet ennél egyszerűbb természetesen, csak azt a szabályt kell szem előtt tartanunk, hogy az oltatlanok száma az intenzíven nem változik az oltás hatásosságának függvényében.

Ha egy sokkal célratörőbb számításra vagytok kíváncsiak, akkor nézzétek meg @AntalGergely vagy @draft22 kommentjeit az előző posztom alatt! Ezúton is köszönöm nekik, hogy felhívták a figyelmemet a tévedésre! (ami elsősorban abban állt, hogy az 50%-os relatív arányból vontam le téves következtetéseket az oltások hatékonyságát illetően)

A Magyar Orvosi Kamara a mai napon közzétett egy nem reprezentatív adatközlést arról, hogy bizonyos szempontok szerint kiválogatott  intenzív osztályokon lévő betegeken körében milyen az átoltottság megoszlása.

Íme:

Természetesen tudjuk, hogy Magyarországon az intenzíven lévő covid19 betegek száma nem 125, hanem ennek a sokszorosa. Csak lélegeztetőgépen több, mint 700 ember van a mai napon és ebből 566-an invazív lélegeztetést kapnak.

Sajnos ez az adat nem reprezentatív, tehát simán lehet, hogy a legjobb arányokkal rendelkező intenzív osztályokat válogatták ki, hogy így reklámozzák az oltások hatékonyságát. Ezt nem tudjuk, de az legalább korrekt, hogy nem hazudták azt, hogy a felmérés reprezentatív.

Vizsgáljuk meg ezeket a számokat mégis úgy, mintha a felmérés reprezentatív volna!

Csak hogy lássuk, hogyan is kell értelmezni egy ilyen jellegű adatközlést, amikor majd hajlandóak lesznek végre reprezentatív (azaz a valóságnak megfelelő) adatokat is közölni.

Első ránézésre az az érzésünk támad, hogy tök jó, hogy csak ilyen kevés háromszor oltott ember kerül intenzívre, hurrá! Akkor gondolkodjunk el ezen egy kicsit jobban! Nagyon fontos, hogy hány ember közül kerültek intenzívre ezek a betegek. Tegyük fel például, hogy a lakosságnak csak 1%-a lenne 3 dózissal oltva. Minden száz emberből egy. Ha ez lenne a helyzet, akkor is örömre adna okot, hogy az intenzíven pedig 125 emberből kettő beteg is háromszor oltott?  Nem igazán.

Úgy tűnik, hogy nem tévedtem korábban, amikor a tavaly őszi és a jelenlegi hullámot úgy vizsgáltam, hogy dátumra pontosan egymásra helyeztem a grafikonokat. Abban viszont tévedtem, hogy az idei hullám rövidebb, gyorsabb lefutású lesz majd. A lélegeztetőgépen lévők számának alakulásából az látszik, hogy a két hullám olyannyira fedésben van, mintha klónozták volna egyiket a másikról:

Forrás:  koronavirus.gov.hu

Szerencsére az is látszik, hogy egy héten belül elérkezünk a haranggörbe tetejéhez, hacsak hirtelen nem változnak meg a körülmények negatív irányba (pl. maszkviselési és távolságtartási rendelkezések visszavonása, vagy kórházi ellátás teljes összeomlása), azaz tetőzik a járvány.

Sajnálattal tapasztalom, hogy ismét egyre több újságíró kezdte el összehasonlítgatni a regisztrált fertőzöttek számát, persze úgy, hogy a "regisztrált" szót lefelejtik és csak "fertőzöttekről"  beszélnek. Korábban már bemutattam, hogy mennyire értelmetlen ezt az adatot bármire is használni. Magyarországon, ahol az elvégzett tesztek pozitivitási rátája 20% felett van, a regisztrált fertőzöttek száma nagyjából tizedannyi, mint a valós fertőzöttszám, és gyakorlatilag semmi mást nem mutat ez az érték, csak azt, hogy hányat teszteltek aznap. 

Vannak viszont a lélegeztetőgépes adatok mellett egyéb, a regisztrált fertőzöttszámnál sokkal megbízhatóbb jellemzői a járványnak.Ilyen például a covid19 halottak száma. A halottak túlnyomó többségét hetekig tartó lélegeztetőgépen fuldoklás után regisztrálják a covid-19 áldozataként, kétséget sem hagyva affelől, hogy vajon melyik betegségnek az áldozata lett az illető. 

A covid19 halottak grafikonjainak az összehasonlítása sajnos elég rossz képet mutat:

Forrás:  koronavirus.gov.hu

A hullámok időbeli lefutása itt is szinkronban van. Már csak azért is, mert a lélegeztetőgépesek számánál láttuk ezt, és nincs két alternatív valóság. Itt viszont azt látjuk, hogy az idei haranggörbe amplitúdója (maximum magassága) lényegesen nagyobb lesz, mint tavaly.

Tehát miközben ugyanannyian vannak lélegeztetőgépen, az utóbbi hetekben ezek közül sokkal többen halnak meg, mint tavaly.

Mi lehet ennek az oka?
Azt is látjuk, hogy november 8. előtt fordítva volt: kevesebben haltak bele idén, mint tavaly. Elképzelhető, hogy  azok, akik végül belehaltak, valamilyen időközben fejlesztett kezelés hatására "tovább bírták", tehát hosszabb ideig voltak a lélegeztetőgépen, mint tavaly. Így viszont a hullám vége felé helyeződik át a halálozások súlypontja, és ez is okozhatja ezt az eltérést. Mindenesetre ez csak spekuláció és a két hullám össz-halottszámát végül a görbék alatti területek adják majd meg, azok összehasonlításából derül majd ki, hogy egyáltalán szó lehetett-e ilyesmiről.

Sajnos a hivatalos adatközlésből ez sem derül ki, bár nyilván vannak arra vonatkozó adatok, hogy az elhunytak hány napos lélegeztetést kaptak a halált megelőzően. Az a legkevesebb, hogy néhány olyan laikus blogger, mint én nem jut hozzá ezekhez az adatokhoz, viszont a helyzet az, hogy a covid19 járványon dolgozó virológus, epidemiológus és biostatisztikus szakértők sem férnek hozzá az információkhoz, így nem tudnak olyan szintű elemzéseket készíteni, amelyekkel talán ezrek életét menthetnék meg.

Végül pedig még egy érdekes jelenség, amihez nem is tudnék megfejtést adni, viszont továbbra is megfigyelhető ,hogy a kórházban ápolt betegek és ezen belül a lélegeztetőgépen kezelt betegek számának aránya tavaly lényegesen alacsonyabb volt mint idén:

Mindazonáltal a két arányszám görbéi folyamatosan közelítenek egymáshoz, amelynek szintén sok oka lehet, de az okok boncolgatását most meghagyom az olvasónak.

A járvány kezdete óta a matekból és matematikai logikából nagy átlagban nem különösebben kiművelt lakosságnak rendszeresen meg kell birkóznia különböző statisztikai, vagy logikai járványügyi bejelentésekkel, kijelentésekkel, tájékoztatásokkal. Ezekből próbálok szemezgetni, hogy felhívjam a figyelmet arra, mennyire csalóka tud lenni a dolog.

Hamis dilemmák

Konkrétan tudok olyanról, hogy lélegeztetőgépen van  egy kétszeresen beoltott beteg, tehát nem igaz, hogy az oltás megvéd.

   Olyan kérdés sohasem volt az oltások hatásosságával kapcsolatban hogy igen vagy nem (véd vagy sem). Erre válaszolni értelmetlen. Ezt hamis dichotómiának is hívják. A valósi kérdés mindig az, hogy mennyire hatásosak az oltások? Arra, hogy valamennyire hatásosak, mérget lehet venni, hiszen kettős vaktesztekkel, majd ezt követően független intézetek kutatásai eredményeivel sokszor bizonyították, igazolták már a vakcinák hatásosságát. A kérdés csupán ezeknek a méréseknek a pontossága, az időbeli hatásfok gyengülés és a variánsok megjelenése általi hatásfok gyengülés.  Tehát valójában nem egy eldöntendő kérdésre kell válaszolnunk, hanem egy szorzó értékére vagyunk kíváncsiak. Ennek tükrében a fenti kijelentés hamis: Egy (vagy akár néhány) lélegeztetőgépre került oltott személy nem jelenti azt, hogy az oltások hatástalanok lennének.

Önmagában az, hogy néha 40 km/órával haladó autó is okoz halálos gázolást, nem jelenti azt, hogy semmi értelme nincs a lakott településeken belüli 50 km/órás sebességkorlátozásnak.

Mindent vagy semmit gondolkodás

Mi értelme van a boltban és a közlekedési eszközökön a maszkviselésnek, ha egyébként a plázában, iskolákban meg az éttermekben úgysem kötelező és senki nem is hordja?

   Ne keverjük már össze a szabály alóli első kivétel szabálybuktató esetét egy hatás összegzésével! Ha azt állítanánk, hogy minden vásárló szőke, akkor egy fekete hajú vásárló megtalálása az állítás cáfolata lenne. Ez igaz, de a maszkhordás nagyon nem ez a logikai kategória. Itt ugyanis a halmazok elemszámáról állítunk valamit, nem pedig egy diszkrét (konkrét) elemről. Azt mondjuk, hogy ha az összes egymás közelébe kerülő emberek halmazán belül növeljük a mindeközben maszkot viselő emberek részhalmazát, akkor összességében kevesebben kerülnek be a covid19 fertőzöttek részhalmazába. Az, hogy maradnak még helyek és szituációk, amikor nem kötelező maszkot viselni, nem jelenti azt, hogy a többi helyen előírt kötelező maszkviselés ne okozná a fertőzések számának csökkenését. Ha pedig bármilyen érdemi mértékű csökkenés elérhető, akkor van értelme a dolognak.

Vajon melyik gladiátor mondaná azt, hogy ha sisakot nem kaphat a harchoz (mert pl. elfogyott), akkor a mellvértet sem kéri, hiszen attól még, hogy szíven nem szúrhatják, a koponyáját még mindig átdöfhetik?

A bázisok kevergetése

 A beoltottak kevesebb mint 1%-a betegszik meg.

Ez az egyik "kedvenc" szlogenem, amellyel az oltások hatékonyságát szokták hirdetni. Számoljunk tehát meg, mennyi az oltottak 1%-a!
Jelenleg (a poszt írásának időpontjában) 5 764 573 magyar ember van, aki legalább a második oltást már megkapta. (koronavirus.gov.hu)

Ez a magyar felnőttkorú lakosság kb. 70%-a, és ez BTW egy nagyon jó átoltottsági arány. Ennek az egy százaléka 57 646 ember, tehát több, mint 57 ezer ember. Ha szigorúan értelmezem a fenti kijelentést, akkor az arról szól, hogy az oltottak közül kevesebb, mint 57 ezer ember betegszik meg. Ez így is megnyugtató?
Nem igazán megnyugtató, ha hozzávesszük, hogy a nyár közepe óta 110 ezer fertőzést regisztráltak. Ezek nagyjából azok, akik meg is betegedtek, hiszen Magyarországon a fejlett országoktól eltérően gyakorlatilag nincs terjedés megelőző tesztelés. Azt tesztelik, akinek már tünetei is vannak. Ennek az 57 ezer ember több, mint a fele. Tehát ha a rendelkezésre álló, mért adatok alapján tette ezt a kijelentést Merkely Béla, az azt jelenti, hogy a megbetegedett embereknek több, mint a fele oltott személy. (Update 11.15.: A 110 ezer fő csak a nyár közepe óta regisztrált fertőzöttek száma, amire azt mondtam, hogy ez kb. egyben a megbetegedések száma is, viszont kommentben felhívták a figyelmem arra, hogy két oltást már ezt megelőzően is kaptak emberek, tehát az oltottak egy hányada már a harmadik hullám vége alatt is védett lehetett, így például az áprilisi és májusi megbetegedések számának egy részét is hozzá kellene adni a 110-hez. Bár nem volt szándékos ez a tévedésem, mégis érdemben befolyásolhatja ezt az összehasonlítást. Valószínűleg kevesebb, mint a fele jön ki ezáltal. Mindazonáltal az ember így is nagyobb különbségre vágyik az oltottak javára. Az, hogy a fele környékén vagyunk, nem elég meggyőző és még mindig felveti a kérést, hogy esetleg nem valami mást akartak-e itt mondani...)

Mindezek alapján nyilván valami mást szerettek volna itt mondani, tehát, hogy valószínűleg nem a teljes lakosság bázisán kellene értelmezni ezt az 1 %-ot, de akkor min? A valós fertőzöttek számát nem ismerjük és jelenleg még csak megbecsülni sem tudjuk. 5-ször vannak többen, mint a regisztráltak? Vagy 10-szer? 15-ször? Nem tudjuk. Egyszerűen nem tudom, mit jelent ez az állítás, mert ha szó szerint veszem, akkor az 1% ijesztően sok.

Az első Világháború áldozatainak száma csupán a Föld népességének kevesebb, mint 0,1%-a volt. Nem is haltak meg sokan, ugye? Oh várj csak, mikori népességhez képest is számoltad?

Minthogy a szezonális hatás miatt a negyedik hullám felfutása nagyjából pont egy évvel később történt meg, mint tavaly a második hullámé, véleményem szerint továbbra is érdekes lehet egyazon grafikonon látni a két hullám adatait. Nézzük meg most a lélegeztetőgépen lévő betegek számának alakulását:

Forrás: https://atlo.team/koronamonitor/

Látható, hogy a különbség (vagy egyezőség) tényleg nem abból adódik, hogy az egyik görbe korábban indul, mint a másik, hiszen a görbék hol egymás felett, hol pedig egymás alatt futnak.

A lélegeztetőgépen lévő covid19 betegek száma tehát:

Tavaly november 3-án: 348

A mai napon (nov.3.): 350

Az ábrára halványan berajzoltam, hogy körülbelül mit kell majd látnunk akkor, ha csupán a sokkal gyorsabb terjedés indokolja, hogy már két hónapja szinte megegyeznek a tavalyi és az idei számok, miközben az oltások egyébként hatásosak, csak a hatásukat ellensúlyozza a terjedési sebesség. Ez esetben elképzelhető, hogy túlnyomórészt csak oltatlanok (a felnőtt lakosság kb. 30%-a) kerülnek az intenzívre idén és ők produkálják ezeket az adatokat... Reméljük, hogy így van, mert akkor végül azért lényegesen kevesebb halottat hoz a negyedik hullám, mint amennyit a második hozott.

Mi az, ami mindezek ellenére aggasztó?

 
Ez nem más, mint a lélegeztetőgépen lévők és a kórházban lévők arányának negyedik hullámos alakulása. 

Ha ugyanis valamennyire érdemben hatásosak az oltások, akkor:

1. arányaiban kevesebb fertőzött betegszik meg, mint tavaly

2. arányaiban kevesebb ember kerül kórházba a betegek közül, mint tavaly

3. arányaiban kevesebb ember kerül intenzívre / lélegeztetőgépre a kórházban lévők közül, mint tavaly

 

Nézzük tehát meg mi a helyzet ezekkel az arányokkal:

Látszólag a jelenlegi hullámban folyamatosan és lényegesen nagyobb arányban kerülnek a kórházi ápoltak lélegeztetőgépre, mint a tavalyi őszi hullámban.

Itt is számos magyarázat elképzelhető azon kívül, hogy az oltások gyakorlatilag hatástalanok a delta variánssal szemben. Ha ugyanis így lenne és tényleg semmit sem érnének az oltások, az még nem indokolná a grafikonon látható arány különbséget. Ennek nyilvánvalóan más oka lehet. Például az, hogy idén sokkal súlyosabb állapotú betegeket visznek csak kórházba, mint tavaly, de az is lehet, hogy megváltozott a protokoll és hamarabb teszik lélegeztetőgépre a kritikus állapotú betegeket. Erről nincs konkrét információm, csak azt szerettem volna megmutatni, hogy más okokra is visszavezethető a dolog. 

Mindenesetre, ha oltott személyek is jelentős számban kerülnek kórházba, annak önmagában azt kellene eredményeznie, hogy arányaiban kevesebben jutnak lélegeztetőgépre. Ez pedig kissé aggasztó.

Az utóbbi hetekben ismét felerősödött a vita arról, hogy mennyit érhetnek az oltások, ha azt látjuk, hogy a negyedik hullám nagyságrendileg ugyanolyan számokat produkál, mint a második tavaly ősszel?

Minthogy a megtalált fertőzöttek napi száma nagyon sok mindentől függ, és nem sokat árul el az új fertőzöttek valódi számáról, ebben a posztban is csak a COVID19 halottakkal valamint a kórházi ápoltak számával foglalkozom.

Lássuk tehát egy grafikonban, hogyan alakult a covid19 halálozás idén, és napra pontosan ugyanekkor az előző évben:

Forrás: https://ourworldindata.org/explorers/coronavirus-data-explorer?time=2021-08-01..latest

Fontos megjegyezni, hogy a tavaly év végi (második) hullám csúcsa napi 18 halottnál volt egymillió magyar emberre vetítve, tehát ettől szerencsére még távol vagyunk, viszont a görbék meredeksége nagyjából megegyezik, amiből a naiv extrapolációval az adódhat, hogy idén 12 napi halottnál lesz a csúcs egymillió emberre vetítve, feltéve, hogy az oltáson kívül bevethető egyéb védekezési eszközökkel továbbra sem élünk.

Nagyon fontos különbség ugyanis a tavalyi és idei őszi hullám között az, hogy tavaly kezdettől fogva jelen volt a kötelező maszkviselés legalább a boltokban és a tömegközlekedésben. Ha ezt a különbséget is figyelembe vesszük, akkor nagyon is hatásos volt az oltás még akkor is, ha nem kifejezetten a beta variáns ellen kifejlesztett vakcinákról volt szó.

A kórházi ápoltak számának alakulása szintén bíztató, és arról árulkodik, hogy az oltások biztosan értek valamit:

Ráadásul a kórházi COVID19 ápoltak száma még akkor is egy frissebb, aktuálisabb állapotot mutató indikátor, ha egyébként az ourworldindata.org adatbázisában egyelőre csak október 17-ig állnak rendelkezésre ezek a számok. (mert a a vírus halálos áldozatai csak a kórházba kerülést következő sokadik héten veszítik életüket)

A jelenlegi 60%-os vakcináció bár még nem biztosítja a nyájimmunitást, nem rossz, európai összehasonlításban sem. A telex vírus-szimulátorában el lehet játszadozni azzal, hogy hogyan alakul egy járvány 60%-os beoltottság esetén ahhoz képest, mintha senki sem lenne beoltva. A szimulátor készítői valamilyen isteni sugallat hatására :) eleve 60%-ra állították be a kezdő értéket (csak be kell pipálni a jobb felső sarokban található "védőoltással" feliratú csekkboxot és egy kicsit érdemes megnövelni a gyógyulási időt is, hogy fertőzőbb legyen a vírus)

Bár korántsem igaz az, amit a magyar kormány tavasszal, a szakértők ellentétes nyilatkozatai ellenére ígért, miszerint a vírust végérvényesen visszaszorítjuk a tömeges oltással, de talán a magyar egészségügy újbóli összeomlását megakadályoztuk. Ha visszahoznánk valamilyen szintű maszkviselést és távolságtartást is, és bevezetnénk a szisztematikus tesztelést, alig lenne esélye a koronavírus járványnak már. 

UPDATE: a poszt megjelenését követő napon a kormány bejelentette, hogy visszahozzák a kötelező maszkviselést a tömegközlekedésben.

Egy korábbi posztban már vizsgáltam, hogy mennyiben lehet hinni azoknak az adatoknak, miszerint tavasszal látszólag a világ összes országát megelőztük a halálozások fajlagos számában, de mivel a harmadik világ országait illetően voltak és vannak kétségeim, ezért inkább csak Európán belül vizsgálódtunk.

Az államok által hivatalosan közölt covid19 halálozási adatok alapján tavasszal két hónapon keresztül nálunk haltak meg a legtöbben Covid19-ben:

Ezeket az adatokat azonban egészséges szkepticizmussal fogadtam és megpróbáltam az össz-halálozási növekmények alapján kitalálni, hogy tényleg igaz lehet-e, hogy ekkora kudarcot vallott nálunk a vírus elleni védekezés, hogy látszólag háromszor annyi ember halt meg, mint amennyi az európai átlagos védekezéssel adódott volna.  Megbízható harmadik hullámos össz-halálozás adatok híján abban a posztban a második hullámot vizsgáltam. Most azonban már azt mondhatjuk, hogy elég megbízhatónak tekinthetjük a harmadik hullám össz-halálozás növekményeit ábrázoló grafikonokat is. Íme a harmadik hullám Európában:

Forrás: https://ourworldindata.org/grapher/excess-mortality-p-scores

Látható, hogy bár a 2 hónapos időszak alatt nem végig mi voltunk a legrosszabbak Európában (úgy, mint a covid19-es halálozások esetében), de a legrosszabb három között mindvégig ott voltunk. Az inverz dobogó legalján is tartózkodtunk két hétig. 

A szomorú konklúzió tehát az, hogy a covid19 és az össz-halálozás grafikonjaink és relatív értékeink összhangban vannak. Így tehát tényleg mi lehettünk Euróba legrosszabbul védekező országa tavasszal, de a tavaszi időszakot tekintve a leghalálosabb három ország között mindenképpen ott voltunk. A görbék alatti területet vizsgálva azt mondhatjuk, hogy egy hatékonyabb (átlag európai szintű) védekezéssel minden második covid19 áldozatunk életét meg lehetett volna menteni.

A hivatalos COVID19 halottszám adatok alapján szinte semmilyen különbség nincs a jól átoltott és a kevésbé oltott északi földtekés országok adatainak júniusi alakulása között:

A COVID19 halálozási adatok adatok alapján Magyarország nem tett szert a korai oltásokkal semmilyen halálozási mutatókban kimutatható előnyre a többiekhez képest.

Forrás: https://ourworldindata.org/explorers/coronavirus-data-explorer?time=2020-09-25..latest&pickerSort=desc&pickerMetric=total_deaths_per_million&Metric=Confirmed+deaths&Interval=7-day+rolling+average

Az oltási grafikonon látható, hogy körülbelül egy hónappal előztük meg az átoltásban a többi európai országot (nem az összes északi féltekéset):
Ha nem összehasonlításban nézzük és nem az országok közötti versenyként értelmezzük az egészet,, akkor nyilván számított a korai oltás, mert feltehetően anélkül valószínűleg még néhány hete is a legrosszabb vagy a második legrosszabb európai ország lennénk (a hivatalosan lejelentett halálozási adatok alapján). 

Az is  igaz, hogy Magyarország néhány héttel talán korábban nyithatott a környező országokhoz képest és ebből minden bizonnyal gazdasági haszna származott. A korábbi nyitást viszont a halálozási szintek kevésbé, inkább csak a kórházi ápoltak számának alakulásában bekövetkező pozitív változások indokolhatták. Meg az is indokolhatta, hogy a kormány úgy döntött: "nem érdekel, hogy a többiek nem, mi most már nyitunk és kész. Lesz, ami lesz."

Itt a fenti halálozási grafikon utolsó három hete:

Látható például, hogy Ausztria vagy Spanyolország ténylegesen egy hónappal le voltak maradva hozzánk képest az oltásokban, viszont a hivatalosan lejelentett adatok szerint mindvégig jobb halálozási szintekkel rendelkeztek, mint mi, és ez mind a mai napig, egészen a nyári totális visszaesésig kitartott.

Az adatokon jól látszik, hogy a jelenleg megfigyelhető északi féltekés és magyar COVID19 tendenciákban az igazi hatást a szezonalitás okozta, nem pedig az oltások.

Napok óta halljuk, olvassuk, hogy India éppen járványkatasztrófába sodródik, az 1,36 milliárdos népességű országban rohamosan nő a fertőzések száma.

Bár India esetében, egészen egyszerűen a népesség miatt sokkal nagyobb katasztrófát jelent már egy alacsony szintű halálozási ráta is, azért vessünk egy pillantást az adatokra:

A regisztrált halálesetek tekintetében India egyelőre egy mérsékelt szintet képvisel. Látható, hogy Magyarországon (bár nálunk már rohamosan csökken ez az érték, de) még mindig egy nagyságrenddel magasabb lakosságarányos halálozást regisztrálunk az ázsiai óriáshoz képest:

forrás: https://ourworldindata.org/explorers/coronavirus-data-explorer?time=2021-01-10..latest

A halálozás, bár az összes mért adat közül talán a legmegbízhatóbb, csak időben késve, a fertőzések alakulását mintegy két hetes csúszással követve mutatja meg a járvány aktuális állapotát. Az sem mindegy persze, hogy a koronavírus áldozatai túlnyomó részt kórházban halnak meg és ezáltal bekerülnek a regisztráltak közé (úgy, mint Magyarországon, vagy mint Németországban), vagy egy olyan elmaradott régióban történik a haláleset, ahol az egészségügy, vagy az állami szervek az esetek nagy részében nem is értesülnek róla. Indiáról feltételezhető, hogy sok ilyen sűrűn lakott régióval rendelkezik.

Vessünk egy pillantást a regisztrált fertőzöttek számának alakulására is:

Itt látható, hogy a legtöbb országban ez az érték éppen csökken, Indiában növekszik. Nyilván itt komoly okunk van azt feltételezni, hogy India elmaradottabb részein a fertőzöttek regisztrációja nem történik meg elfogadható mértékben, amiben valószínűleg van is igazság, hiszen Magyarországon sem történik meg a fertőzöttek megfelelő regisztrációja. Itthoni példákon keresztül tudjuk, hogy sok esetben még a betegség tipikus tüneteit produkáló, háziorvosok által is COVID-osnak minősített betegeket sem tesztelik, így tehát nem lesz belőlük regisztrált fertőzött. Nem látjuk őket a statisztikákban. A két ország ilyen szempontrendszer szerinti összehasonlításához nekem nincs elég információm, ezért csupán a hivatalos grafikon alapján annyit tudok megállapítani, hogy...

...a regisztrált fertőzöttek számában látszólag nincs annyira rossz helyzetben India, ahol nem regisztráltak az utóbbi napokban sem lényegesen több fertőzöttet lakosságarányosan, mint például Magyarországon vagy a balkánon. Ráadásul az indiai görbe éppen laposodik, azaz a regisztrált fertőzöttek száma napról napra egyre kevesebb, ezt a tendenciát pedig semmiképpen sem indokolhatja a rossz minőségű fertőzöttség detektálás.

Mindezen megállapításokra persze azonnal rávágható, hogy "India esetében minek a statisztikát nézni? Az ugyan nem mutat semmi annak az országnak a valós helyzetéről." Ebben valóban van igazság, viszont akkor ez a másik irányban is igaz kell hogy legyen: az Indiai katasztrófahelyzetet pánikkeltő írásokkal bemutató sajtómunkások sem vonhattak le ellenkező irányú következtetéseket ugyanezekből az adatokból. Sok esetben pedig azt látom, hogy csupán ugyanezekből a számokból dolgoznak, csak szerintem rosszul értelmezik azokat,

A végére hagytam az eddigi összes COVID19 halott diagrammot, mert ebből igazából nem sok következtetés vonható le a tavaszi hullámot illetően. Itt inkább csak annyi látható, hogy az egyes országok kormányai nagyságrendileg mennyire voltak eredményesek a járvány elleni védekezésben a vírus megjelenése óta.