Egy korábbi posztban már vizsgáltam, hogy mennyiben lehet hinni azoknak az adatoknak, miszerint tavasszal látszólag a világ összes országát megelőztük a halálozások fajlagos számában, de mivel a harmadik világ országait illetően voltak és vannak kétségeim, ezért inkább csak Európán belül vizsgálódtunk.
Az államok által hivatalosan közölt covid19 halálozási adatok alapján tavasszal két hónapon keresztül nálunk haltak meg a legtöbben Covid19-ben:
Ezeket az adatokat azonban egészséges szkepticizmussal fogadtam és megpróbáltam az össz-halálozási növekmények alapján kitalálni, hogy tényleg igaz lehet-e, hogy ekkora kudarcot vallott nálunk a vírus elleni védekezés, hogy látszólag háromszor annyi ember halt meg, mint amennyi az európai átlagos védekezéssel adódott volna. Megbízható harmadik hullámos össz-halálozás adatok híján abban a posztban a második hullámot vizsgáltam. Most azonban már azt mondhatjuk, hogy elég megbízhatónak tekinthetjük a harmadik hullám össz-halálozás növekményeit ábrázoló grafikonokat is. Íme a harmadik hullám Európában:
Forrás: https://ourworldindata.org/grapher/excess-mortality-p-scores
Látható, hogy bár a 2 hónapos időszak alatt nem végig mi voltunk a legrosszabbak Európában (úgy, mint a covid19-es halálozások esetében), de a legrosszabb három között mindvégig ott voltunk. Az inverz dobogó legalján is tartózkodtunk két hétig.
A szomorú konklúzió tehát az, hogy a covid19 és az össz-halálozás grafikonjaink és relatív értékeink összhangban vannak. Így tehát tényleg mi lehettünk Euróba legrosszabbul védekező országa tavasszal, de a tavaszi időszakot tekintve a leghalálosabb három ország között mindenképpen ott voltunk. A görbék alatti területet vizsgálva azt mondhatjuk, hogy egy hatékonyabb (átlag európai szintű) védekezéssel minden második covid19 áldozatunk életét meg lehetett volna menteni.
Az utolsó 100 komment: