A világ országainak hivatalos adatközlései alapján Magyarország március 21. óta a világ csúcstartója a napi covid19 halálozásában. A görbéket elnézve ez még minimum néhány napig így is marad.

Forrás: 
https://ourworldindata.org/explorers/coronavirus-data-explorer?time=2021-01-10..latest

 Bár korábban megvizsgáltam annak a lehetőségét, hogy hazánk magas halálozása részben talán a halál-ok megállapítási protokolljának is köszönhető, de mindez csak spekuláció volt. Egyelőre nem tudhatjuk biztosan, hogy a halál okának megállapítása olyan jelentős mértékben eltér-e Magyarországon, hogy ez okozza a látszólagos legrosszabb helyünket. (Elvben még az is elképzelhető, hogy hazánkban az összes halálozás közül kevesebb halottat regisztrálnak covid19 áldozatnak, mint a világ országainak többségében, tehát a valós helyzet még rosszabb is lehet, mint amit a grafikon mutat)

Sajnos április 22. óta nem csak a napi halálozásban vagyunk a legrosszabbak, hanem az egész covid19 járvány időszakára nézve az összes koronavírus halálozásban is csúcstartók vagyunk:


Forrás:
https://ourworldindata.org/explorers/coronavirus-data-explorer?time=2021-01-10..latest

Ha a világ többi országához képest nem is változott a napi halálozásban elfoglalt pozíciónk, saját magunkhoz képest azért sokat javítottunk. Magyarországon az utóbbi két hétben folyamatosan csökkennek a covid19 halálozások, csakúgy, mint a kórházban ápolt koronavírusos betegek száma is. Ráadásul itt a nyár is, amely a tavalyi tapasztalatokból kiindulva drasztikusan visszaszorítja a járványt és a vírus terjedését teljesen függetlenül a beoltottak számától vagy az oltások hatékonyságától.

Forrás: 
https://ourworldindata.org/explorers/coronavirus-data-explorer?time=2020-03-04..latest&Metric=Confirmed+deaths

Bár az első hullám környékén a szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a SARS-CoV-2  vírusra is igaz lesz az a szezonalitás, amelyet a többi légúti megbetegedést okozó vírusnál jól ismerünk, azóta eltelt egy év, és a halálozási adatokat ábrázoló grafikon magáért beszél. Külön felhívnám a figyelmet arra, hogy a tavalyi nyár csúcstartója a két megjelenített déli féltekés ország egyike: Brazília. (ugye ott akkor tél volt)

Amit még érdekes lehet megfigyelni ezen a grafikonon:

• Amikor járványhullámokról beszélünk, akkor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ezek az egész Földön szinkronban következnek be, de látható, hogy ez korántsem igaz. Nem hogy nincs szinkronítás, de még csak az adott idő alatt lezajló hullámok száma sem egyezik meg különböző országok esetében.
• A nagy COVID19 halálozás csúcstartó országok (akiket külön is kiírtam)  a világ fejlett, jóléti részéhez tartoznak. Belgium, Szlovénia, Portugália és Magyarország biztosan jobb egészségügyi infrastruktúrával rendelkezik, mint az afrikai vagy az ázsiai országok többsége. Ettől persze még minden egyes itt felsorolt országnak (és még a másodvonalbelieknek) is tragédiája az, ami velük történt. Ezek az adatok ugyanis minden felsorolt országban együtt jártak a kórházi intenzív osztályok agyonterheltségével és ennek eredményeként olyan kórházi protokollok bevezetésével, amikor el kellett dönteni, hogy melyik beteget mentik meg, és melyiket hagyják meghalni.
• Minden jel szerint 2021 nyarán is hanyatlik majd a vírus terjedése (a következő pát héten) és ez függetlenül az oltásoktól bekövetkezik majd. Ez hamis biztonságérzetet okozhat különösen azokban az országokban, ahol a nyár beköszöntével párhuzamosan értek el egy magasabb átoltottsági szintet. Például Magyarországon. A hamis biztonságérzet pedig egy sokkal kegyetlenebb negyedik hullámba torkollhat ősszel.

Miután a Magyar állam által közölt adatokból megállapíthattuk, hogy immár hetek óta Magyarország vezeti a  napi covid19 halálozás világranglistáját, teljesen jogosan merül fel a kérdés:

Nem lehet, hogy az összes halálozás nem is olyan rossz nálunk, hanem valamilyen módszertani vagy adminisztrációs hiba miatt egyszerűen túl sok halottunkra mondjuk azt, hogy a COVID19 áldozata?

Több módszer is van, hogy ezt a gyanúnkat kivizsgáljuk, de talán a legegyszerűbb, ha megnézzük, hogyan emelkedett egyes országokban a halálozások száma az előző, nem világjárványos évek átlagához viszonyítva. Ha egy ország túlzottan sok áldozatot ír a koronavírus számlájára, akkor ott vélhetően azt fogjuk látni, hogy a napi covid19 halálozás görbéje a többi országgal történő összehasonlításban nincs arányban az összhalálozás görbéjével. Ha szinte mindenkit, akit halála előtt meglegyintett a koronavírus szele, covid19 halottként regisztrálnak, akkor a covid19 halálozási rangsorban előreugrik az adott ország, míg az össz napi halálozásban és főleg az összhalálozás növekményben pedig egy sokkal szelídebb pozíciót fog birtokolni. Más lesz az ország  pozíciója a két top-listában.

Ismét a Our World In Data rendszerét hívtam segítségül. Most nem ellenőriztem külön, de ez az oldal általában az országok hivatalos adatközlése alapján működik. Tehát az itt látható magyar adatok általában megegyeznek a KSH és a koronavirus.gov.hu/ adataival. 

Van azonban egy probléma

a halálozási adatokkal kapcsolatban, amit sokan nem ismernek. Arról van szó, hogy egy adott időszak halálozási adatai nem kerülnek teljesen feldolgozásra a megjelentetésig. Azaz az adatokat előbb teszik közzé, mint ahogyan lezárulna a számolás. Példának okáért pillantsunk rá a KSH halálozási táblázatára

2021 január 17-én: 
https://web.archive.org/web/20210117090517/https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi

majd nézzük meg ugyanezt az oldalt  2021 február 9-én is: 
https://web.archive.org/web/20210117090517/https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi

Jól látható, hogy nem csupán a hiányzó utolsó negyedév került be a táblázatba, hanem az ezt megelőző negyedévek számai is kivétel nélkül emelkedtek ez alatt a néhány hét alatt. Pedig ez már több hónappal a vizsgált időszak után történt. Így sajnos bármennyire is szeretném a harmadik fázis összhalálozási adataival vizsgálni a helyzetet, azok még biztosan nem állnak rendelkezésre megnyugtató pontossággal. Egyrészt Magyarországon nem is zárult még le a harmadik hullám, amelynek a halálozási görbéje éppen a csúcson jár, másrészt az eddig közölt időszakok adatai is nőnek majd még. A heti és a negyedéves adatok egyaránt. 

 A második hullám vizsgálata önkényesen kiválasztott 7 országgal

Azért választottam pont ezeket az országokat, mert azt gondolom, hogy legalább a térséget jól reprezentálják. Vannak közöttük szélsőséges eredményeket produkáló országok is, szomszédok is és járványkezelési példaképek egyaránt. Én ugyan nem tettem bele több munkát, de tetszőleges számú országon ellenőrizheted a megfigyeléseimet, ha az alábbi linkre kattintasz.

Halottszám növekedés az előző évek azonos időszakához képest a  második hullámban:

Link: https://ourworldindata.org/grapher/excess-mortality-p-scores

Fontos, hogy itt nem a jobb szélen kialakuló sorrendet kell használni, hiszen az csak a befejező időpontban megfigyelt aktuális halottszám többletet mutatja. Az egyes görbékhez tartozó átlagérték jelenti a teljes időszak alatti halottszám növekményt. Ennek alapján például Ausztria  biztos, hogy megelőzi Németországot, és úgy tűnik, hogy Belgium is több halottszám növekedést produkált a németeknél, hiába van lejjebb az időszak végére.
Minezen túlmenően még az is látható, hogy egyes országok hullámai időben elcsúszva alakultak ki, ezért itt Szlovákia még egyáltalán nincs a második hullámjának a végén január 31-én, míg az Egyesült Királyság pedig már javában a harmadik hullámjában jár. Ez nem igazán probléma, mert a módszerem szempontjából csak az a fontos, hogy a vizsgált időszakok megegyezzenek. 

Az átlagok sorrendje valahogy így néz ki:

* az előző néhány év (2015-2019) azonos időszakában mért halálozási adatainak átlagához képest

COVID19 halálozás kumulált alakulása ugyanazon országokban a második hullámban:

Link: https://ourworldindata.org/explorers/coronavirus-data-explorer?time=2020-09-01..2021-01-30&Metric=Confirmed+deaths

Itt fontos megemlíteni, hogy a második hullámban az országok nem nulláról indultak, például Belgiumnak addigra már több, mint 9000 halottja volt. Magyarországnak ekkor 616. Viszont itt ténylegesen az érdekel minket, hogy ebben az időszakban összesen hány halottja volt a 7 országnak (nyilván a fajlagos érték a fontos).

Következtetés

Ha a két sorrend azonos lenne, akkor azt mondhatnánk, hogy az országok halálok meghatározási szisztémája nagyon hasonló és nincs lényeges különbség. A sorrend viszont nem teljesen azonos. (persze lehetnek itt egyéb tényezők is, amelyek a sorrendazonosságot felrúgják, de most én ezeket az egyéb tényezőket egyszerűen elhanyagoltam)

Aki nagyjából stabilan tartja mindkét listában a legjobban védekező ország pozíciót, az Németország. Mindkettő halottszám értékben ő a legutolsó. Az Egyesült királysággal már korántsem ez a helyzet, Itt ugyanis bár nem láthattunk a Németekénél nagyobb halott szám növekedést az előző évek átlagához képest (15% körüli), a covid19 halottakban már szinte az átlagot is meghaladja. Ez azt jelentheti, hogy az UK a kelleténél több halálozást tulajdonít a covid19-nek a többi országhoz képest.

A másik (sötét) oldal normális halálok beazonosítója Bulgária. Ő mindkét helyen a legrosszabb ország, tehát nála van a legtöbb halott, akár a covid19-re szűrve nézzük, akár nem.

Végül pedig látható, hogy Magyarország is az angolokhoz hasonlóan túl sok halálesetet ír a covid19 számlájára. Ebben a 7 országos összehasonlításban ugyanis a legrosszabb helyen osztozunk Bulgáriával a covid19 halálesetek tekintetében. Ugyanakkor az összhalálozás növekményben országunkat csak a középmezőnyben találjuk. Ez persze azt is jelenthetné, hogy Magyarországon jobban bírta a terhelést az egészségügy, mint a többi országban, ezért a járványnak nem volt negatív hatása az egyéb betegségekben elhunytakra, viszont nekem az a sejtésem, hogy inkább igaz az, hogy Magyarország azok közé az országok közé tartozik, ahol túlzott mértékben szerepel a covid19 a halál oka mezőben, Persze az is lehet, hogy hazánk és az UK csinálja jól, és a többi ország hanyag.

Elvben elképzelhető, hogy amennyiben a spekulációmban van némi igazság és feltételezzük, hogy az országok halálozás okát megállapító protokollja nem változott a második hullámhoz képest, hogy vannak több covid19 halottat produkáló országok Magyarországnál a harmadik hullámban, csak azok az országok kevesebb esetet regisztrálnak koronavírusosként. 

Sokkal tisztább képünk lesz nyár végére, amikor már nagyjából véglegesednek az idei első fél év halottszám adatai. Logikusan egy második hullámnál is magasabb összhalottszám növekményre van kilátás. Azokból az adatokból már sokkal nagyobb biztonsággal vonhatunk le majd következtetéseket.

Nem kérdés, hogy Magyarország a világ legjobban átoltott országai közé tartozik jelenleg. Jogosan merül fel viszont a kérdés, hogy mikor élvezhetjük már végre az átoltottság áldásos hatását? Hiszen az sem titok, hogy hazánk a harmadik hullám legtöbb halottját produkáló ország. A napi halottak számában pedig még mind a mai napig világelsők vagyunk.

Azt is látjuk, hogy az oltásszám csúcstartói, például Izrael és az Egyesült Királyság már hetek óta szinte nulla új fertőzöttet és majdnem nulla covid19  halottat regisztrálnak napi szinten. Mindezt úgy, hogy Izrael már márciusban nyitott, az UK pedig pár napja szintén nyithatott, igaz csak részlegesen. Mikor következik be nálunk is ez az áldásos állapot?

Ebben a becslésben segíthetnek ezek a grafikonok, amelyeken egybemásolva látható az oltottság, a napi új regisztrált fertőzött szám, és a napi halálozás szám alakulása:

Izrael:

UK:

Magyarország:

Szín magyarázat:

• Zöld színnel láthatjuk az adott napig összesen beoltott emberek számát. Egy ember már az első oltás után is növeli ezt az értéket.
• Piros színnel láthatjuk a napi új regisztrált fertőzöttek számát. Ez az érték Magyarországon fals, szinte semmit sem árul el a valódi fertőzöttek számáról, mert nem csak a betegek kontaktjait nem tesztelik hazánkban, hanem sok esetben még a tipikus tüneteket produkáló betegeket sem (egészen addig, amíg életveszélyes állapotba nem kerül)
• Kék színnel láthatók a naponta regisztrált COVID19 halálozások.

Konklúzió:

Izrael esetében az látható, hogy a napi fertőződések száma akkor kezdett hanyatlani, amikor a beoltott emberek száma megközelítette a 30%-ot (január második felében). A halottak számának csökkenése pedig kb. 2 hét késéssel követte a fertőzöttek számának csökkenő tendenciáját (a megbetegedés után átlagosan ennyi idő telik el a halálig).Igazán meredek csökkenés viszont csak a 40%-os beoltottságnál látható.

 Az Egyesült Királyság (UK) grafikonjából úgy tűnhet, mintha a napi új fertőzöttek számának csökkenése már kevesebb, mint 10%-os beoltottság hatására megtörtént volna, de ez félrevezető és helytelen következtetés. Teljesen nyilvánvaló, hogy az új fertőzöttek számának csökkenése (és az azt 2 héttel lekövető napi halottszám csökkenés) nem az oltásnak köszönhető, hanem inkább az ország nagyon szigorú lockdown-jának. Így tehát az UK grafikonján nem is igazán tetten érhető, hogy melyik volt az a pont, amikor az átoltottság átvette a védelem szerepét az egyéb terjedést korlátozó eszközöktől.

Magyarország a napokban érte el a 30%-os beoltottsági szintet. Az angol védekezés eredményességéről már régen lecsúsztunk, ez jól látható a két ország összehasonlításával. Meg abból is jól látható, hogy a halott szám alapján Magyarország a világ legrosszabbul védekező országa jelenleg, míg a fenti kettő a világ jól teljesítő országai közé tartozik, már ami a harmadik hullámot illeti. Ha Izrael példáját vesszük alapul, akkor a valós fertőzöttek száma mostanában tetőzhetett, bármit is sugall a  regisztrált fertőzöttek száma, amely (mint már említettem) hazánkban csupán annyit mutat, hogy mennyit tesztelnek (kétszer annyi teszt -> kétszer annyi regisztrált fertőzött). Minthogy Magyarországon a napi regisztrált fertőzöttek száma egy használhatatlan érték így meg kell várnunk a két hét késéssel bekövetkező halálozás szám csökkenést. Ez fogja minden kétséget kizáróan igazolni, hogy csakúgy, mint Izraelben, nálunk is kezd kialakulni az oltások által nyújtott védettség. Addig is a reményt a kórházi betegek számának csökkenése táplálja már most is. A kevesebb intenzívre kerülő beteg biztosan csökkenteni fogja a napi halott számot is néhány napon belül.

forrás:
https://ourworldindata.org/explorers/coronavirus-data-explorer

Bár nem nagy meglepetés, mert tudományos (és féltudományos) modellek április közepére jósolták a COVID19 okozta halálozások számának maximumát Magyarországon, de mégiscsak lesújtó, hogy világviszonylatban ennyivel rosszabbak vagyunk a harmadik hullámban mindenkinél. Még a második és harmadik helyezett Bulgáriánál és Bosznia-Hercegovinánál is lényegesen rosszabbak vagyunk, ami a halottak számát illeti:

Érthetetlen, hogy a dolgok ijetén alakulása közben a kormány a "fokozatos nyitás" programját hajtja végre, ezzel minden kétséget kizáróan még tovább növelve a halottak számát. Nem értem, miért nem tudtuk kivárni azt a néhány hetet, amely után láthatóan magához tért volna az egészségügyi rendszer és a betegellátás.

UPDATE: a kételkedők kedvéért, íme a linkek, ahol az itt megjelenített adatok leellenőrizhetőek:

https://ourworldindata.org/explorers/coronavirus-data-explorer?time=2021-01-10..latest

 https://koronavirus.gov.hu/