Bár az első hullám környékén a szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a SARS-CoV-2 vírusra is igaz lesz az a szezonalitás, amelyet a többi légúti megbetegedést okozó vírusnál jól ismerünk, azóta eltelt egy év, és a halálozási adatokat ábrázoló grafikon magáért beszél. Külön felhívnám a figyelmet arra, hogy a tavalyi nyár csúcstartója a két megjelenített déli féltekés ország egyike: Brazília. (ugye ott akkor tél volt)
Amit még érdekes lehet megfigyelni ezen a grafikonon:
- Amikor járványhullámokról beszélünk, akkor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ezek az egész Földön szinkronban következnek be, de látható, hogy ez korántsem igaz. Nem hogy nincs szinkronítás, de még csak az adott idő alatt lezajló hullámok száma sem egyezik meg különböző országok esetében.
- A nagy COVID19 halálozás csúcstartó országok (akiket külön is kiírtam) a világ fejlett, jóléti részéhez tartoznak. Belgium, Szlovénia, Portugália és Magyarország biztosan jobb egészségügyi infrastruktúrával rendelkezik, mint az afrikai vagy az ázsiai országok többsége. Ettől persze még minden egyes itt felsorolt országnak (és még a másodvonalbelieknek) is tragédiája az, ami velük történt. Ezek az adatok ugyanis minden felsorolt országban együtt jártak a kórházi intenzív osztályok agyonterheltségével és ennek eredményeként olyan kórházi protokollok bevezetésével, amikor el kellett dönteni, hogy melyik beteget mentik meg, és melyiket hagyják meghalni.
- Minden jel szerint 2021 nyarán is hanyatlik majd a vírus terjedése (a következő pát héten) és ez függetlenül az oltásoktól bekövetkezik majd. Ez hamis biztonságérzetet okozhat különösen azokban az országokban, ahol a nyár beköszöntével párhuzamosan értek el egy magasabb átoltottsági szintet. Például Magyarországon. A hamis biztonságérzet pedig egy sokkal kegyetlenebb negyedik hullámba torkollhat ősszel.
