JárványMonitor

JárványMonitor

Magyar járványhullám tavaly és most: itt a teteje

2021. november 23. - bensomo

Úgy tűnik, hogy nem tévedtem korábban, amikor a tavaly őszi és a jelenlegi hullámot úgy vizsgáltam, hogy dátumra pontosan egymásra helyeztem a grafikonokat. Abban viszont tévedtem, hogy az idei hullám rövidebb, gyorsabb lefutású lesz majd. A lélegeztetőgépen lévők számának alakulásából az látszik, hogy a két hullám olyannyira fedésben van, mintha klónozták volna egyiket a másikról:

2021vov13lelegezteto.png

Forrás:  koronavirus.gov.hu

Szerencsére az is látszik, hogy egy héten belül elérkezünk a haranggörbe tetejéhez, hacsak hirtelen nem változnak meg a körülmények negatív irányba (pl. maszkviselési és távolságtartási rendelkezések visszavonása, vagy kórházi ellátás teljes összeomlása), azaz tetőzik a járvány.

Sajnálattal tapasztalom, hogy ismét egyre több újságíró kezdte el összehasonlítgatni a regisztrált fertőzöttek számát, persze úgy, hogy a "regisztrált" szót lefelejtik és csak "fertőzöttekről"  beszélnek. Korábban már bemutattam, hogy mennyire értelmetlen ezt az adatot bármire is használni. Magyarországon, ahol az elvégzett tesztek pozitivitási rátája 20% felett van, a regisztrált fertőzöttek száma nagyjából tizedannyi, mint a valós fertőzöttszám, és gyakorlatilag semmi mást nem mutat ez az érték, csak azt, hogy hányat teszteltek aznap. 

Vannak viszont a lélegeztetőgépes adatok mellett egyéb, a regisztrált fertőzöttszámnál sokkal megbízhatóbb jellemzői a járványnak.Ilyen például a covid19 halottak száma. A halottak túlnyomó többségét hetekig tartó lélegeztetőgépen fuldoklás után regisztrálják a covid-19 áldozataként, kétséget sem hagyva affelől, hogy vajon melyik betegségnek az áldozata lett az illető. 

A covid19 halottak grafikonjainak az összehasonlítása sajnos elég rossz képet mutat:

2021vov13lelhunytakext.png

Forrás:  koronavirus.gov.hu

A hullámok időbeli lefutása itt is szinkronban van. Már csak azért is, mert a lélegeztetőgépesek számánál láttuk ezt, és nincs két alternatív valóság. Itt viszont azt látjuk, hogy az idei haranggörbe amplitúdója (maximum magassága) lényegesen nagyobb lesz, mint tavaly.

Tehát miközben ugyanannyian vannak lélegeztetőgépen, az utóbbi hetekben ezek közül sokkal többen halnak meg, mint tavaly.

Mi lehet ennek az oka?
Azt is látjuk, hogy november 8. előtt fordítva volt: kevesebben haltak bele idén, mint tavaly. Elképzelhető, hogy  azok, akik végül belehaltak, valamilyen időközben fejlesztett kezelés hatására "tovább bírták", tehát hosszabb ideig voltak a lélegeztetőgépen, mint tavaly. Így viszont a hullám vége felé helyeződik át a halálozások súlypontja, és ez is okozhatja ezt az eltérést. Mindenesetre ez csak spekuláció és a két hullám össz-halottszámát végül a görbék alatti területek adják majd meg, azok összehasonlításából derül majd ki, hogy egyáltalán szó lehetett-e ilyesmiről.

Sajnos a hivatalos adatközlésből ez sem derül ki, bár nyilván vannak arra vonatkozó adatok, hogy az elhunytak hány napos lélegeztetést kaptak a halált megelőzően. Az a legkevesebb, hogy néhány olyan laikus blogger, mint én nem jut hozzá ezekhez az adatokhoz, viszont a helyzet az, hogy a covid19 járványon dolgozó virológus, epidemiológus és biostatisztikus szakértők sem férnek hozzá az információkhoz, így nem tudnak olyan szintű elemzéseket készíteni, amelyekkel talán ezrek életét menthetnék meg.

Végül pedig még egy érdekes jelenség, amihez nem is tudnék megfejtést adni, viszont továbbra is megfigyelhető ,hogy a kórházban ápolt betegek és ezen belül a lélegeztetőgépen kezelt betegek számának aránya tavaly lényegesen alacsonyabb volt mint idén:

 2021vov13lelegeztetorate.png

Mindazonáltal a két arányszám görbéi folyamatosan közelítenek egymáshoz, amelynek szintén sok oka lehet, de az okok boncolgatását most meghagyom az olvasónak.

 

 

 

Ferdítések, logikai bukfencek és propaganda a járvánnyal kapcsolatok kijelentésekben

A járvány kezdete óta a matekból és matematikai logikából nagy átlagban nem különösebben kiművelt lakosságnak rendszeresen meg kell birkóznia különböző statisztikai, vagy logikai járványügyi bejelentésekkel, kijelentésekkel, tájékoztatásokkal. Ezekből próbálok szemezgetni, hogy felhívjam a figyelmet arra, mennyire csalóka tud lenni a dolog.

Hamis dilemmák

Konkrétan tudok olyanról, hogy lélegeztetőgépen van  egy kétszeresen beoltott beteg, tehát nem igaz, hogy az oltás megvéd.

   Olyan kérdés sohasem volt az oltások hatásosságával kapcsolatban hogy igen vagy nem (véd vagy sem). Erre válaszolni értelmetlen. Ezt hamis dichotómiának is hívják. A valósi kérdés mindig az, hogy mennyire hatásosak az oltások? Arra, hogy valamennyire hatásosak, mérget lehet venni, hiszen kettős vaktesztekkel, majd ezt követően független intézetek kutatásai eredményeivel sokszor bizonyították, igazolták már a vakcinák hatásosságát. A kérdés csupán ezeknek a méréseknek a pontossága, az időbeli hatásfok gyengülés és a variánsok megjelenése általi hatásfok gyengülés.  Tehát valójában nem egy eldöntendő kérdésre kell válaszolnunk, hanem egy szorzó értékére vagyunk kíváncsiak. Ennek tükrében a fenti kijelentés hamis: Egy (vagy akár néhány) lélegeztetőgépre került oltott személy nem jelenti azt, hogy az oltások hatástalanok lennének.

Önmagában az, hogy néha 40 km/órával haladó autó is okoz halálos gázolást, nem jelenti azt, hogy semmi értelme nincs a lakott településeken belüli 50 km/órás sebességkorlátozásnak.

Mindent vagy semmit gondolkodás

Mi értelme van a boltban és a közlekedési eszközökön a maszkviselésnek, ha egyébként a plázában, iskolákban meg az éttermekben úgysem kötelező és senki nem is hordja?

   Ne keverjük már össze a szabály alóli első kivétel szabálybuktató esetét egy hatás összegzésével! Ha azt állítanánk, hogy minden vásárló szőke, akkor egy fekete hajú vásárló megtalálása az állítás cáfolata lenne. Ez igaz, de a maszkhordás nagyon nem ez a logikai kategória. Itt ugyanis a halmazok elemszámáról állítunk valamit, nem pedig egy diszkrét (konkrét) elemről. Azt mondjuk, hogy ha az összes egymás közelébe kerülő emberek halmazán belül növeljük a mindeközben maszkot viselő emberek részhalmazát, akkor összességében kevesebben kerülnek be a covid19 fertőzöttek részhalmazába. Az, hogy maradnak még helyek és szituációk, amikor nem kötelező maszkot viselni, nem jelenti azt, hogy a többi helyen előírt kötelező maszkviselés ne okozná a fertőzések számának csökkenését. Ha pedig bármilyen érdemi mértékű csökkenés elérhető, akkor van értelme a dolognak.

Vajon melyik gladiátor mondaná azt, hogy ha sisakot nem kaphat a harchoz (mert pl. elfogyott), akkor a mellvértet sem kéri, hiszen attól még, hogy szíven nem szúrhatják, a koponyáját még mindig átdöfhetik?

A bázisok kevergetése

 A beoltottak kevesebb mint 1%-a betegszik meg.

Ez az egyik "kedvenc" szlogenem, amellyel az oltások hatékonyságát szokták hirdetni. Számoljunk tehát meg, mennyi az oltottak 1%-a!
Jelenleg (a poszt írásának időpontjában) 5 764 573 magyar ember van, aki legalább a második oltást már megkapta. (koronavirus.gov.hu)

Ez a magyar felnőttkorú lakosság kb. 70%-a, és ez BTW egy nagyon jó átoltottsági arány. Ennek az egy százaléka 57 646 ember, tehát több, mint 57 ezer ember. Ha szigorúan értelmezem a fenti kijelentést, akkor az arról szól, hogy az oltottak közül kevesebb, mint 57 ezer ember betegszik meg. Ez így is megnyugtató?
Nem igazán megnyugtató, ha hozzávesszük, hogy
 a nyár közepe óta 110 ezer fertőzést regisztráltak. Ezek nagyjából azok, akik meg is betegedtek, hiszen Magyarországon a fejlett országoktól eltérően gyakorlatilag nincs terjedés megelőző tesztelés. Azt tesztelik, akinek már tünetei is vannak. Ennek az 57 ezer ember több, mint a fele. Tehát ha a rendelkezésre álló, mért adatok alapján tette ezt a kijelentést Merkely Béla, az azt jelenti, hogy a megbetegedett embereknek több, mint a fele oltott személy. (Update 11.15.: A 110 ezer fő csak a nyár közepe óta regisztrált fertőzöttek száma, amire azt mondtam, hogy ez kb. egyben a megbetegedések száma is, viszont kommentben felhívták a figyelmem arra, hogy két oltást már ezt megelőzően is kaptak emberek, tehát az oltottak egy hányada már a harmadik hullám vége alatt is védett lehetett, így például az áprilisi és májusi megbetegedések számának egy részét is hozzá kellene adni a 110-hez. Bár nem volt szándékos ez a tévedésem, mégis érdemben befolyásolhatja ezt az összehasonlítást. Valószínűleg kevesebb, mint a fele jön ki ezáltal. Mindazonáltal az ember így is nagyobb különbségre vágyik az oltottak javára. Az, hogy a fele környékén vagyunk, nem elég meggyőző és még mindig felveti a kérést, hogy esetleg nem valami mást akartak-e itt mondani...)

Mindezek alapján nyilván valami mást szerettek volna itt mondani, tehát, hogy valószínűleg nem a teljes lakosság bázisán kellene értelmezni ezt az 1 %-ot, de akkor min? A valós fertőzöttek számát nem ismerjük és jelenleg még csak megbecsülni sem tudjuk. 5-ször vannak többen, mint a regisztráltak? Vagy 10-szer? 15-ször? Nem tudjuk. Egyszerűen nem tudom, mit jelent ez az állítás, mert ha szó szerint veszem, akkor az 1% ijesztően sok.

Az első Világháború áldozatainak száma csupán a Föld népességének kevesebb, mint 0,1%-a volt. Nem is haltak meg sokan, ugye? Oh várj csak, mikori népességhez képest is számoltad?

Napról napra nagyjából ugyanannyi ember van lélegeztetőgépen, mint tavaly ilyenkor

Minthogy a szezonális hatás miatt a negyedik hullám felfutása nagyjából pont egy évvel később történt meg, mint tavaly a második hullámé, véleményem szerint továbbra is érdekes lehet egyazon grafikonon látni a két hullám adatait. Nézzük meg most a lélegeztetőgépen lévő betegek számának alakulását:

2021nov3.png

Forrás: https://atlo.team/koronamonitor/

Látható, hogy a különbség (vagy egyezőség) tényleg nem abból adódik, hogy az egyik görbe korábban indul, mint a másik, hiszen a görbék hol egymás felett, hol pedig egymás alatt futnak.

A lélegeztetőgépen lévő covid19 betegek száma tehát:

Tavaly november 3-án: 348
A mai napon (nov.3.): 350

Mégis hogyan lehetséges az, hogy tavaly az átoltottság teljes hiányában is nagyjából ugyanúgy alakult ez a görbe, mint idén, amikor a felnőtt korú lakosság több, mint 70%-ban két dózissal oltott?
Nem annak a bizonyítéka ez, hogy a magyarországi oltások semmit sem érnek? (miközben látjuk, hogy más országokban tényleg mennyivel enyhébb őszi hullámot hozott a nagy mértékű átoltottság)

Nem feltétlenül. A jelenlegi delta mutáció ugyanis sokkal virulensebb, sokkal gyorsabban terjed, mint a tavalyi variáns. A terjedés sebességét az utóbbi két hónapban az is elősegítette, hogy semmilyen maszkhordási vagy távolságtartási rendeletet nem léptettek érvénybe Magyarországon (sem a tömegközlekedésen, sem a boltokban, sem a tömegdemonstrációkon) Ez a delta variánsnak olyan terep, mint futótűznek a vattaraktár.
Valószínű tehát, hogy a 2021-es piros görbe egy többszörös sebességű terjedésnek a következménye. A gyors terjedéssel zajló fertőzéshullámról pedig a következőket tudjuk (ha minden egyéb paraméter változatlan):
  • sokkal hegyesebb és magasabb haranggörbét hoz létre
  • a haranggörbe szélessége csökken, a hullám lényegesen kisebb időtávot ölel fel

Az ábrára halványan berajzoltam, hogy körülbelül mit kell majd látnunk akkor, ha csupán a sokkal gyorsabb terjedés indokolja, hogy már két hónapja szinte megegyeznek a tavalyi és az idei számok, miközben az oltások egyébként hatásosak, csak a hatásukat ellensúlyozza a terjedési sebesség. Ez esetben elképzelhető, hogy túlnyomórészt csak oltatlanok (a felnőtt lakosság kb. 30%-a) kerülnek az intenzívre idén és ők produkálják ezeket az adatokat... Reméljük, hogy így van, mert akkor végül azért lényegesen kevesebb halottat hoz a negyedik hullám, mint amennyit a második hozott.

Mi az, ami mindezek ellenére aggasztó?

 
Ez nem más, mint a lélegeztetőgépen lévők és a kórházban lévők arányának negyedik hullámos alakulása. 

Ha ugyanis valamennyire érdemben hatásosak az oltások, akkor:

1. arányaiban kevesebb fertőzött betegszik meg, mint tavaly
2. arányaiban kevesebb ember kerül kórházba a betegek közül, mint tavaly
3. arányaiban kevesebb ember kerül intenzívre / lélegeztetőgépre a kórházban lévők közül, mint tavaly

 

Nézzük tehát meg mi a helyzet ezekkel az arányokkal:
2021nov3rates_1.png
Látszólag a jelenlegi hullámban folyamatosan és lényegesen nagyobb arányban kerülnek a kórházi ápoltak lélegeztetőgépre, mint a tavalyi őszi hullámban.

Itt is számos magyarázat elképzelhető azon kívül, hogy az oltások gyakorlatilag hatástalanok a delta variánssal szemben. Ha ugyanis így lenne és tényleg semmit sem érnének az oltások, az még nem indokolná a grafikonon látható arány különbséget. Ennek nyilvánvalóan más oka lehet. Például az, hogy idén sokkal súlyosabb állapotú betegeket visznek csak kórházba, mint tavaly, de az is lehet, hogy megváltozott a protokoll és hamarabb teszik lélegeztetőgépre a kritikus állapotú betegeket. Erről nincs konkrét információm, csak azt szerettem volna megmutatni, hogy más okokra is visszavezethető a dolog. 
Mindenesetre, ha oltott személyek is jelentős számban kerülnek kórházba, annak önmagában azt kellene eredményeznie, hogy arányaiban kevesebben jutnak lélegeztetőgépre. Ez pedig kissé aggasztó.

Mennyit érnek az oltások?

Az utóbbi hetekben ismét felerősödött a vita arról, hogy mennyit érhetnek az oltások, ha azt látjuk, hogy a negyedik hullám nagyságrendileg ugyanolyan számokat produkál, mint a második tavaly ősszel?

Minthogy a megtalált fertőzöttek napi száma nagyon sok mindentől függ, és nem sokat árul el az új fertőzöttek valódi számáról, ebben a posztban is csak a COVID19 halottakkal valamint a kórházi ápoltak számával foglalkozom.

Lássuk tehát egy grafikonban, hogyan alakult a covid19 halálozás idén, és napra pontosan ugyanekkor az előző évben:

deaths2020-2021.png

Forrás: https://ourworldindata.org/explorers/coronavirus-data-explorer?time=2021-08-01..latest

Fontos megjegyezni, hogy a tavaly év végi (második) hullám csúcsa napi 18 halottnál volt egymillió magyar emberre vetítve, tehát ettől szerencsére még távol vagyunk, viszont a görbék meredeksége nagyjából megegyezik, amiből a naiv extrapolációval az adódhat, hogy idén 12 napi halottnál lesz a csúcs egymillió emberre vetítve, feltéve, hogy az oltáson kívül bevethető egyéb védekezési eszközökkel továbbra sem élünk.

Nagyon fontos különbség ugyanis a tavalyi és idei őszi hullám között az, hogy tavaly kezdettől fogva jelen volt a kötelező maszkviselés legalább a boltokban és a tömegközlekedésben. Ha ezt a különbséget is figyelembe vesszük, akkor nagyon is hatásos volt az oltás még akkor is, ha nem kifejezetten a beta variáns ellen kifejlesztett vakcinákról volt szó.

A kórházi ápoltak számának alakulása szintén bíztató, és arról árulkodik, hogy az oltások biztosan értek valamit:

hospitalpatienscovid2020-2021.png

Ráadásul a kórházi COVID19 ápoltak száma még akkor is egy frissebb, aktuálisabb állapotot mutató indikátor, ha egyébként az ourworldindata.org adatbázisában egyelőre csak október 17-ig állnak rendelkezésre ezek a számok. (mert a a vírus halálos áldozatai csak a kórházba kerülést következő sokadik héten veszítik életüket)

A jelenlegi 60%-os vakcináció bár még nem biztosítja a nyájimmunitást, nem rossz, európai összehasonlításban sem. A telex vírus-szimulátorában el lehet játszadozni azzal, hogy hogyan alakul egy járvány 60%-os beoltottság esetén ahhoz képest, mintha senki sem lenne beoltva. A szimulátor készítői valamilyen isteni sugallat hatására :) eleve 60%-ra állították be a kezdő értéket (csak be kell pipálni a jobb felső sarokban található "védőoltással" feliratú csekkboxot és egy kicsit érdemes megnövelni a gyógyulási időt is, hogy fertőzőbb legyen a vírus)

Bár korántsem igaz az, amit a magyar kormány tavasszal, a szakértők ellentétes nyilatkozatai ellenére ígért, miszerint a vírust végérvényesen visszaszorítjuk a tömeges oltással, de talán a magyar egészségügy újbóli összeomlását megakadályoztuk. Ha visszahoznánk valamilyen szintű maszkviselést és távolságtartást is, és bevezetnénk a szisztematikus tesztelést, alig lenne esélye a koronavírus járványnak már. 

UPDATE: a poszt megjelenését követő napon a kormány bejelentette, hogy visszahozzák a kötelező maszkviselést a tömegközlekedésben.

Tényleg Magyarország volt Európa egyik leghalálosabb helye tavasszal

Egy korábbi posztban már vizsgáltam, hogy mennyiben lehet hinni azoknak az adatoknak, miszerint tavasszal látszólag a világ összes országát megelőztük a halálozások fajlagos számában, de mivel a harmadik világ országait illetően voltak és vannak kétségeim, ezért inkább csak Európán belül vizsgálódtunk.

Az államok által hivatalosan közölt covid19 halálozási adatok alapján tavasszal két hónapon keresztül nálunk haltak meg a legtöbben Covid19-ben:

3rd_wave.png

Ezeket az adatokat azonban egészséges szkepticizmussal fogadtam és megpróbáltam az össz-halálozási növekmények alapján kitalálni, hogy tényleg igaz lehet-e, hogy ekkora kudarcot vallott nálunk a vírus elleni védekezés, hogy látszólag háromszor annyi ember halt meg, mint amennyi az európai átlagos védekezéssel adódott volna.  Megbízható harmadik hullámos össz-halálozás adatok híján abban a posztban a második hullámot vizsgáltam. Most azonban már azt mondhatjuk, hogy elég megbízhatónak tekinthetjük a harmadik hullám össz-halálozás növekményeit ábrázoló grafikonokat is. Íme a harmadik hullám Európában:

mortality2021springtime.png

Forrás: https://ourworldindata.org/grapher/excess-mortality-p-scores

Látható, hogy bár a 2 hónapos időszak alatt nem végig mi voltunk a legrosszabbak Európában (úgy, mint a covid19-es halálozások esetében), de a legrosszabb három között mindvégig ott voltunk. Az inverz dobogó legalján is tartózkodtunk két hétig. 

A szomorú konklúzió tehát az, hogy a covid19 és az össz-halálozás grafikonjaink és relatív értékeink összhangban vannak. Így tehát tényleg mi lehettünk Euróba legrosszabbul védekező országa tavasszal, de a tavaszi időszakot tekintve a leghalálosabb három ország között mindenképpen ott voltunk. A görbék alatti területet vizsgálva azt mondhatjuk, hogy egy hatékonyabb (átlag európai szintű) védekezéssel minden második covid19 áldozatunk életét meg lehetett volna menteni.

Lett Magyarországnak bármilyen előnye abból, hogy itt korábban és több embert oltottak?

A hivatalos COVID19 halottszám adatok alapján szinte semmilyen különbség nincs a jól átoltott és a kevésbé oltott északi földtekés országok adatainak júniusi alakulása között:

deathsnorth2021summer.png

A COVID19 halálozási adatok adatok alapján Magyarország nem tett szert a korai oltásokkal semmilyen halálozási mutatókban kimutatható előnyre a többiekhez képest.

Forrás: https://ourworldindata.org/explorers/coronavirus-data-explorer?time=2020-09-25..latest&pickerSort=desc&pickerMetric=total_deaths_per_million&Metric=Confirmed+deaths&Interval=7-day+rolling+average

Az oltási grafikonon látható, hogy körülbelül egy hónappal előztük meg az átoltásban a többi európai országot (nem az összes északi féltekéset):
vaccinationjune27.pngHa nem összehasonlításban nézzük és nem az országok közötti versenyként értelmezzük az egészet,, akkor nyilván számított a korai oltás, mert feltehetően anélkül valószínűleg még néhány hete is a legrosszabb vagy a második legrosszabb európai ország lennénk (a hivatalosan lejelentett halálozási adatok alapján). 

Az is  igaz, hogy Magyarország néhány héttel talán korábban nyithatott a környező országokhoz képest és ebből minden bizonnyal gazdasági haszna származott. A korábbi nyitást viszont a halálozási szintek kevésbé, inkább csak a kórházi ápoltak számának alakulásában bekövetkező pozitív változások indokolhatták. Meg az is indokolhatta, hogy a kormány úgy döntött: "nem érdekel, hogy a többiek nem, mi most már nyitunk és kész. Lesz, ami lesz."

Itt a fenti halálozási grafikon utolsó három hete:

Látható például, hogy Ausztria vagy Spanyolország ténylegesen egy hónappal le voltak maradva hozzánk képest az oltásokban, viszont a hivatalosan lejelentett adatok szerint mindvégig jobb halálozási szintekkel rendelkeztek, mint mi, és ez mind a mai napig, egészen a nyári totális visszaesésig kitartott.

Az adatokon jól látszik, hogy a jelenleg megfigyelhető északi féltekés és magyar COVID19 tendenciákban az igazi hatást a szezonalitás okozta, nem pedig az oltások.

India most: mit mutatnak a számok?

Napok óta halljuk, olvassuk, hogy India éppen járványkatasztrófába sodródik, az 1,36 milliárdos népességű országban rohamosan nő a fertőzések száma.

Bár India esetében, egészen egyszerűen a népesség miatt sokkal nagyobb katasztrófát jelent már egy alacsony szintű halálozási ráta is, azért vessünk egy pillantást az adatokra:

A regisztrált halálesetek tekintetében India egyelőre egy mérsékelt szintet képvisel. Látható, hogy Magyarországon (bár nálunk már rohamosan csökken ez az érték, de) még mindig egy nagyságrenddel magasabb lakosságarányos halálozást regisztrálunk az ázsiai óriáshoz képest:
indiamay4dailydeath.png

forrás: https://ourworldindata.org/explorers/coronavirus-data-explorer?time=2021-01-10..latest


A halálozás, bár az összes mért adat közül talán a legmegbízhatóbb, csak időben késve, a fertőzések alakulását mintegy két hetes csúszással követve mutatja meg a járvány aktuális állapotát. Az sem mindegy persze, hogy a koronavírus áldozatai túlnyomó részt kórházban halnak meg és ezáltal bekerülnek a regisztráltak közé (úgy, mint Magyarországon, vagy mint Németországban), vagy egy olyan elmaradott régióban történik a haláleset, ahol az egészségügy, vagy az állami szervek az esetek nagy részében nem is értesülnek róla. Indiáról feltételezhető, hogy sok ilyen sűrűn lakott régióval rendelkezik.

Vessünk egy pillantást a regisztrált fertőzöttek számának alakulására is:

indiamay4confirmedcases.png

Itt látható, hogy a legtöbb országban ez az érték éppen csökken, Indiában növekszik. Nyilván itt komoly okunk van azt feltételezni, hogy India elmaradottabb részein a fertőzöttek regisztrációja nem történik meg elfogadható mértékben, amiben valószínűleg van is igazság, hiszen Magyarországon sem történik meg a fertőzöttek megfelelő regisztrációja. Itthoni példákon keresztül tudjuk, hogy sok esetben még a betegség tipikus tüneteit produkáló, háziorvosok által is COVID-osnak minősített betegeket sem tesztelik, így tehát nem lesz belőlük regisztrált fertőzött. Nem látjuk őket a statisztikákban. A két ország ilyen szempontrendszer szerinti összehasonlításához nekem nincs elég információm, ezért csupán a hivatalos grafikon alapján annyit tudok megállapítani, hogy...

...a regisztrált fertőzöttek számában látszólag nincs annyira rossz helyzetben India, ahol nem regisztráltak az utóbbi napokban sem lényegesen több fertőzöttet lakosságarányosan, mint például Magyarországon vagy a balkánon. Ráadásul az indiai görbe éppen laposodik, azaz a regisztrált fertőzöttek száma napról napra egyre kevesebb, ezt a tendenciát pedig semmiképpen sem indokolhatja a rossz minőségű fertőzöttség detektálás.

Mindezen megállapításokra persze azonnal rávágható, hogy "India esetében minek a statisztikát nézni? Az ugyan nem mutat semmi annak az országnak a valós helyzetéről." Ebben valóban van igazság, viszont akkor ez a másik irányban is igaz kell hogy legyen: az Indiai katasztrófahelyzetet pánikkeltő írásokkal bemutató sajtómunkások sem vonhattak le ellenkező irányú következtetéseket ugyanezekből az adatokból. Sok esetben pedig azt látom, hogy csupán ugyanezekből a számokból dolgoznak, csak szerintem rosszul értelmezik azokat,

A végére hagytam az eddigi összes COVID19 halott diagrammot, mert ebből igazából nem sok következtetés vonható le a tavaszi hullámot illetően. Itt inkább csak annyi látható, hogy az egyes országok kormányai nagyságrendileg mennyire voltak eredményesek a járvány elleni védekezésben a vírus megjelenése óta. 

indiamay4totaldeath.png

Magyarország még mindig a világ leghalálosabb helye a koronavírusos megbetegedések tekintetében

A világ országainak hivatalos adatközlései alapján Magyarország március 21. óta a világ csúcstartója a napi covid19 halálozásában. A görbéket elnézve ez még minimum néhány napig így is marad.

covid19deathapr29exp.png

Forrás: 
https://ourworldindata.org/explorers/coronavirus-data-explorer?time=2021-01-10..latest

 Bár korábban megvizsgáltam annak a lehetőségét, hogy hazánk magas halálozása részben talán a halál-ok megállapítási protokolljának is köszönhető, de mindez csak spekuláció volt. Egyelőre nem tudhatjuk biztosan, hogy a halál okának megállapítása olyan jelentős mértékben eltér-e Magyarországon, hogy ez okozza a látszólagos legrosszabb helyünket. (Elvben még az is elképzelhető, hogy hazánkban az összes halálozás közül kevesebb halottat regisztrálnak covid19 áldozatnak, mint a világ országainak többségében, tehát a valós helyzet még rosszabb is lehet, mint amit a grafikon mutat)

Sajnos április 22. óta nem csak a napi halálozásban vagyunk a legrosszabbak, hanem az egész covid19 járvány időszakára nézve az összes koronavírus halálozásban is csúcstartók vagyunk:

covid19deathkumapr29exp.png
Forrás:
https://ourworldindata.org/explorers/coronavirus-data-explorer?time=2021-01-10..latest

Ha a világ többi országához képest nem is változott a napi halálozásban elfoglalt pozíciónk, saját magunkhoz képest azért sokat javítottunk. Magyarországon az utóbbi két hétben folyamatosan csökkennek a covid19 halálozások, csakúgy, mint a kórházban ápolt koronavírusos betegek száma is. Ráadásul itt a nyár is, amely a tavalyi tapasztalatokból kiindulva drasztikusan visszaszorítja a járványt és a vírus terjedését teljesen függetlenül a beoltottak számától vagy az oltások hatékonyságától.

Szezonalitás: itt a nyár, a vírus elmegy aludni

summaryto2021apr21.png

Forrás: 
https://ourworldindata.org/explorers/coronavirus-data-explorer?time=2020-03-04..latest&Metric=Confirmed+deaths

Bár az első hullám környékén a szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a SARS-CoV-2  vírusra is igaz lesz az a szezonalitás, amelyet a többi légúti megbetegedést okozó vírusnál jól ismerünk, azóta eltelt egy év, és a halálozási adatokat ábrázoló grafikon magáért beszél. Külön felhívnám a figyelmet arra, hogy a tavalyi nyár csúcstartója a két megjelenített déli féltekés ország egyike: Brazília. (ugye ott akkor tél volt)

Amit még érdekes lehet megfigyelni ezen a grafikonon:

  • Amikor járványhullámokról beszélünk, akkor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ezek az egész Földön szinkronban következnek be, de látható, hogy ez korántsem igaz. Nem hogy nincs szinkronítás, de még csak az adott idő alatt lezajló hullámok száma sem egyezik meg különböző országok esetében.
  • A nagy COVID19 halálozás csúcstartó országok (akiket külön is kiírtam)  a világ fejlett, jóléti részéhez tartoznak. Belgium, Szlovénia, Portugália és Magyarország biztosan jobb egészségügyi infrastruktúrával rendelkezik, mint az afrikai vagy az ázsiai országok többsége. Ettől persze még minden egyes itt felsorolt országnak (és még a másodvonalbelieknek) is tragédiája az, ami velük történt. Ezek az adatok ugyanis minden felsorolt országban együtt jártak a kórházi intenzív osztályok agyonterheltségével és ennek eredményeként olyan kórházi protokollok bevezetésével, amikor el kellett dönteni, hogy melyik beteget mentik meg, és melyiket hagyják meghalni.
  • Minden jel szerint 2021 nyarán is hanyatlik majd a vírus terjedése (a következő pát héten) és ez függetlenül az oltásoktól bekövetkezik majd. Ez hamis biztonságérzetet okozhat különösen azokban az országokban, ahol a nyár beköszöntével párhuzamosan értek el egy magasabb átoltottsági szintet. Például Magyarországon. A hamis biztonságérzet pedig egy sokkal kegyetlenebb negyedik hullámba torkollhat ősszel.

Magyarország túl sok halálesetet ír a COVID19 számlájára? Összhalálozási növekmények az előző évekhez képest

Miután a Magyar állam által közölt adatokból megállapíthattuk, hogy immár hetek óta Magyarország vezeti a  napi covid19 halálozás világranglistáját, teljesen jogosan merül fel a kérdés:

Nem lehet, hogy az összes halálozás nem is olyan rossz nálunk, hanem valamilyen módszertani vagy adminisztrációs hiba miatt egyszerűen túl sok halottunkra mondjuk azt, hogy a COVID19 áldozata?

Több módszer is van, hogy ezt a gyanúnkat kivizsgáljuk, de talán a legegyszerűbb, ha megnézzük, hogyan emelkedett egyes országokban a halálozások száma az előző, nem világjárványos évek átlagához viszonyítva. Ha egy ország túlzottan sok áldozatot ír a koronavírus számlájára, akkor ott vélhetően azt fogjuk látni, hogy a napi covid19 halálozás görbéje a többi országgal történő összehasonlításban nincs arányban az összhalálozás görbéjével. Ha szinte mindenkit, akit halála előtt meglegyintett a koronavírus szele, covid19 halottként regisztrálnak, akkor a covid19 halálozási rangsorban előreugrik az adott ország, míg az össz napi halálozásban és főleg az összhalálozás növekményben pedig egy sokkal szelídebb pozíciót fog birtokolni. Más lesz az ország  pozíciója a két top-listában.

Ismét a Our World In Data rendszerét hívtam segítségül. Most nem ellenőriztem külön, de ez az oldal általában az országok hivatalos adatközlése alapján működik. Tehát az itt látható magyar adatok általában megegyeznek a KSH és a koronavirus.gov.hu/ adataival. 

Van azonban egy probléma

a halálozási adatokkal kapcsolatban, amit sokan nem ismernek. Arról van szó, hogy egy adott időszak halálozási adatai nem kerülnek teljesen feldolgozásra a megjelentetésig. Azaz az adatokat előbb teszik közzé, mint ahogyan lezárulna a számolás. Példának okáért pillantsunk rá a KSH halálozási táblázatára

2021 január 17-én: 
https://web.archive.org/web/20210117090517/https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi

majd nézzük meg ugyanezt az oldalt  2021 február 9-én is: 
https://web.archive.org/web/20210117090517/https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi

Jól látható, hogy nem csupán a hiányzó utolsó negyedév került be a táblázatba, hanem az ezt megelőző negyedévek számai is kivétel nélkül emelkedtek ez alatt a néhány hét alatt. Pedig ez már több hónappal a vizsgált időszak után történt. Így sajnos bármennyire is szeretném a harmadik fázis összhalálozási adataival vizsgálni a helyzetet, azok még biztosan nem állnak rendelkezésre megnyugtató pontossággal. Egyrészt Magyarországon nem is zárult még le a harmadik hullám, amelynek a halálozási görbéje éppen a csúcson jár, másrészt az eddig közölt időszakok adatai is nőnek majd még. A heti és a negyedéves adatok egyaránt. 

 A második hullám vizsgálata önkényesen kiválasztott 7 országgal

Azért választottam pont ezeket az országokat, mert azt gondolom, hogy legalább a térséget jól reprezentálják. Vannak közöttük szélsőséges eredményeket produkáló országok is, szomszédok is és járványkezelési példaképek egyaránt. Én ugyan nem tettem bele több munkát, de tetszőleges számú országon ellenőrizheted a megfigyeléseimet, ha az alábbi linkre kattintasz.

Halottszám növekedés az előző évek azonos időszakához képest a  második hullámban:

Link: https://ourworldindata.org/grapher/excess-mortality-p-scores

Fontos, hogy itt nem a jobb szélen kialakuló sorrendet kell használni, hiszen az csak a befejező időpontban megfigyelt aktuális halottszám többletet mutatja. Az egyes görbékhez tartozó átlagérték jelenti a teljes időszak alatti halottszám növekményt. Ennek alapján például Ausztria  biztos, hogy megelőzi Németországot, és úgy tűnik, hogy Belgium is több halottszám növekedést produkált a németeknél, hiába van lejjebb az időszak végére.
Minezen túlmenően még az is látható, hogy egyes országok hullámai időben elcsúszva alakultak ki, ezért itt Szlovákia még egyáltalán nincs a második hullámjának a végén január 31-én, míg az Egyesült Királyság pedig már javában a harmadik hullámjában jár. Ez nem igazán probléma, mert a módszerem szempontjából csak az a fontos, hogy a vizsgált időszakok megegyezzenek. 

Az átlagok sorrendje valahogy így néz ki:

Legrosszabbak: Szlovákia és Bulgária ≈ 40%-os növekmény *
Középmezőny: Magyarország, Ausztria és Belgium ≈ 25%-os növekmény *
Legjobbak: Németország és az Egyesült Királyság ≈ 15%-os növekmény *


* az előző néhány év (2015-2019) azonos időszakában mért halálozási adatainak átlagához képest

COVID19 halálozás kumulált alakulása ugyanazon országokban a második hullámban:



Link: https://ourworldindata.org/explorers/coronavirus-data-explorer?time=2020-09-01..2021-01-30&Metric=Confirmed+deaths

Itt fontos megemlíteni, hogy a második hullámban az országok nem nulláról indultak, például Belgiumnak addigra már több, mint 9000 halottja volt. Magyarországnak ekkor 616. Viszont itt ténylegesen az érdekel minket, hogy ebben az időszakban összesen hány halottja volt a 7 országnak (nyilván a fajlagos érték a fontos).

Következtetés

Ha a két sorrend azonos lenne, akkor azt mondhatnánk, hogy az országok halálok meghatározási szisztémája nagyon hasonló és nincs lényeges különbség. A sorrend viszont nem teljesen azonos. (persze lehetnek itt egyéb tényezők is, amelyek a sorrendazonosságot felrúgják, de most én ezeket az egyéb tényezőket egyszerűen elhanyagoltam)

Aki nagyjából stabilan tartja mindkét listában a legjobban védekező ország pozíciót, az Németország. Mindkettő halottszám értékben ő a legutolsó. Az Egyesült királysággal már korántsem ez a helyzet, Itt ugyanis bár nem láthattunk a Németekénél nagyobb halott szám növekedést az előző évek átlagához képest (15% körüli), a covid19 halottakban már szinte az átlagot is meghaladja. Ez azt jelentheti, hogy az UK a kelleténél több halálozást tulajdonít a covid19-nek a többi országhoz képest.

A másik (sötét) oldal normális halálok beazonosítója Bulgária. Ő mindkét helyen a legrosszabb ország, tehát nála van a legtöbb halott, akár a covid19-re szűrve nézzük, akár nem.

Végül pedig látható, hogy Magyarország is az angolokhoz hasonlóan túl sok halálesetet ír a covid19 számlájára. Ebben a 7 országos összehasonlításban ugyanis a legrosszabb helyen osztozunk Bulgáriával a covid19 halálesetek tekintetében. Ugyanakkor az összhalálozás növekményben országunkat csak a középmezőnyben találjuk. Ez persze azt is jelenthetné, hogy Magyarországon jobban bírta a terhelést az egészségügy, mint a többi országban, ezért a járványnak nem volt negatív hatása az egyéb betegségekben elhunytakra, viszont nekem az a sejtésem, hogy inkább igaz az, hogy Magyarország azok közé az országok közé tartozik, ahol túlzott mértékben szerepel a covid19 a halál oka mezőben, Persze az is lehet, hogy hazánk és az UK csinálja jól, és a többi ország hanyag.

Elvben elképzelhető, hogy amennyiben a spekulációmban van némi igazság és feltételezzük, hogy az országok halálozás okát megállapító protokollja nem változott a második hullámhoz képest, hogy vannak több covid19 halottat produkáló országok Magyarországnál a harmadik hullámban, csak azok az országok kevesebb esetet regisztrálnak koronavírusosként. 

Sokkal tisztább képünk lesz nyár végére, amikor már nagyjából véglegesednek az idei első fél év halottszám adatai. Logikusan egy második hullámnál is magasabb összhalottszám növekményre van kilátás. Azokból az adatokból már sokkal nagyobb biztonsággal vonhatunk le majd következtetéseket.

süti beállítások módosítása